Undefended Border.
Fekete Kanári és Wildcat (Ted Grant) mint Mr. Tate és Miss Crenshow felkeresik Szingapur legnagyobb (bár már haldokló) drogbáróját, Mr. Tant és felajánlják neki, hogy szívesen terjesztenék az anyagát Amerikában, cserébe bármennyit kérhet érte.
Az öreg másnapra ígér választ. Közben Kanáriék megismerkednek Tan testőrével, a félelmetesen udvarias és és arcára fagyott, vicsorszerű mosolyú Nyúllal, akinek a neve a kézfejére van tetoválva. Kanári még rákérdez a testvéreire, akikből tizenegy van.
Visszaérkezésük után, a szállodában felkeresi őket Lim nyomozó, aki közli velük, hogy könnyen a sitten találhatják magukat, hogyha túl sokszor (értsd: még egyszer) meglátogatják Tant. Miutrán ezt tisztázták, Kanári elmesél egy történetet Wildcatnek egy legyőzhetetlen harcművészről, aki számos feleségétől tizenkét fiút születtetett (vagy hogy mondják az ilyesmit) magának a tizenkét kínai zodiákus egy-egy évében (a nem megfelelő évben születetteket és a lányokat megölte). A születési évük nevét a karjukra tetováltatta, és kiképezte őket a világ legjobb gyilkosainak, majd egy halálos küzdelemben megölette magát velük. Nyúl úr nyilván egy a fivérek közül. A kellemes anekdotázás után Wildcat visszamegy a szobájába, Kanári pedig még végigeszi az étlapot. Miután ő is liftbe száll, egy féltucat bérgyilkos ugrik rá, de szerencsére gyorsan ott terem Wildcat és ketten már gond nélkül elintézik őket.
Wildcat már korábban kiszúrta a fickókat, és azért ment fel korábban, hogy csalinak használhassa Kanárit, aki ezen kissé berág, de gyorsan megbocsájt a stílusos belépő miatt. Mivel még élnek, nyilván nem a tizenkét testvérek közül támadtak rájuk.
Kanári még felhívja Oracle-t, hogy aggódjon egy kicsit az eltűnt Huntress, meg Savant és Creote miatt (mondjuk, ez utóbbiakért csak Oracle aggódik). Ekkor betoppan Nyúl úr (úgy látszik már másnap reggel lett), és közli, hogy benne vannak az üzletben, ha előbb Kanáriék bizonyságot tesznek megbízhatóságukról, azaz végeznek Lim nyomozóval.
Cliffhangerként pedig Gothamre váltunk, a helyi maffia éves bankettjére Don Sigiorellóval az asztalfőn, ahol Savant és Creote társaságában megjelenik Huntress, vagyis Helena Bertinelli, és apja jussán a helyét követeli (meg egy tavaszi tekercset).
Gail Simone egy kiválóan, érdekesen, érdekfeszítően, élvezetesen és izgalmasan megírt füzettel indítja útjára ezt a minit. A legjobb formái egyikét hozza. Sajnos általában mindik a sztorikezdés a legjobb.
Rajzolónak visszatért Joe Bennett, aki továbbra is a kissé különös, töltöttgalamb nőfiguráit hozza. Szereti a színpadias gesztusokat és az alulnézetből rajzolt arcokat.