The Chilling Joke.
A jokerizált Dr Polaris elmozdítja a föld mágneses tengelyét, elképesztő időjárási anomáliákat idézve elő ezzel (bár ehhez valójában a forgástengelyt kéne elmozdítania). A JLA tagjai a hírre azonnal felhagynak korábbi tevékenységükkel, az antijokerizált szupergonoszok koncentrációs táborba gyűjtésével a Halál Völgyében (milyen kedves), és akcióba lendülnek, irány az Antarktisz. A csapat gépét (Flash és Superman "gyalog" megy) Polaris polarizáló szupererejével az irányítása alá vonja és lezuhantatja. Szerencsére Gumiember védőburkot képez a többieknek.
Miközben Gumiember lefagy a hidegben, Batman és a Zöld Lámpás összeveszik azon, hogy melyikük tapasztalatára hagyatkozzan, mivel Batman jól ismeri Jokert, Kyle Rayner viszont Polarist. A kinek nagyobb a pénisze versenyt a Zöld Lámpás nyeri, így az ő tervét követik. Taktikája roppant egyszerű, megpróbálja rávenni Polarist, hogy adja meg magát. De neki ez nem akaródzik, így inkább az irányítása alá vonja hőseinket.
Ugyanis mindenkinél van valami polarizálható fém: Batman sokkolója, a Zöld Lámpás gyűrűje, Csodanő karkötői, a Marsi Embervadász vére (a sok vastól olyan piros), Flash fején és lábán a kis villámdíszek. Supermannél nincs ugyan semmi fém, de neki a jég alól kiszabadított fém tárgyakkal szerez elfoglaltságot Polaris. Ki maradt ki a sorból? Nyert. Gumiember. Superman lézertekintetével felolvasztja, így aztán elintézheti Polarist.
Chuck Dixon Tie injei közül eddig ez a legjobb, nem kapcsolódik annyira a fősztorihoz, mint a többi, viszont sokkal inkább megállja a helyét önállóan is. Persze ez is csak egy könnyed kis semmiség, de legalább szórakoztató, és nagyon ügyesen húzza ki ezt az alig cselekményt a füzet egész hosszára. Meglepődtem, hogy már a végére is értem, azt hittem, hogy még csak a felénél vagyok. Valószínű ez annak köszönhető, hogy Scott Beatty is besegített. Apróbb érdekesség még a történet kapcsán, hogy úgy tűnik, amivel Rusznyák Csaba jellemezte a mostani Justice League-et, az már tíz éve is igaz volt: "Batman és a Zöld Lámpás azzal töltik a képregényt, hogy arrogáns, fennhéjazó tahók módjára verik a mellkasukat, és lóbálják a farkukat („az enyém nagyobb!”)". Darryl Banks rajzai erős közepesek. Sajnos minden szempontból hagy némi kívánnivalót maga után, leginkább az arcok terén, amiken a sok árnyék sem segít.
Updare: The English version of this post is here.