Apokolips Express.
Az előző rész ott maradt abba, hogy a rab szupergonoszokat szállító vonat eltűnt valami fényrobbanásban. Most nyitányként három oldalon keresztül láthatjuk a vonatot becsapódni.
Dinah egyből megállapítja, hova kerültek:
Apokolips, ami valamiféle gonosz uralta bolygó, vagy párhuzamos univerzum.
Egyből lecsap rájuk két repülő, amiket gyorsan lerendeznek.
Előkerül a titokzatos idegen is, a hazajuttatásukért cserébe a szupergonoszokat követeli, vagy biztos halált ígér. A marshalok vezetője, Dina (egy "h" betű a különbség, vicces) válaszul telibekapja egy sorozattal, azzal az érvvel, hogy idegenekkel nem tárgyal, így úgy fest, hogy végleg ittragadtak. Dinah ezen ki is bukik rendesen. A "halott" idegen felsőteste közben viszont eliszkol, hátra hagyva robot alsótestét. Fekete Kanári és a becsapódáskor kiszabadult Catwoman egyből a nyomába erednek.
A mi világunkban eközben Oracle és Powergirl sikertelenül próbál a lányok nyomára bukkanni.
A hátramaradt marshalokra pedig szárnyas izék ezrei támadnak rá.
Fekete Kanáriék sikeresen rátalálnak az idegenre, akiről kiderül, hogy egy gnóm paradémon, és egy lázadást akart kirobbantani a szupergonoszokkal, visszajuttatni viszont senkit sem tud a Földre, mivel az átjárót megnyitó szerkentyűje tönkre ment.
A marshalok helyzete is egyre válságosabb, így kénytelenek kiengedni a szupergonoszokat, hogy együtt védekezzenek a támadók ellen.
Chuck Dixonnak tehát sikerült jó nagy trutyiba keverni hőseinket a befejezés előtt. Visszatért kedvenc rajzolónk, Greg Land is, és a különbség szemmel látható az előző részhez képest.
Update: The English version of this post is here.