Birds of Pray are movin' on up!
Három rövid történet, mindet Gail Simone jegyzi más-más rajzolóval.
A Wakeful Time 1
A kórházból hazatérő Oracle-t nagy buli várja a csapat új főhadiszállásán a metropolisi Dalton Towerben.
Itt van mindenki, aki számít: Huntress, Nightwing, James Gordon felügyelő, Lady Blackhawk még Savantékat is elhozza, ugyanis Creote ellopta a szívét. A buli végével Zinda felviszi a lányokat a tetőre. Közben elnevezi az eddig hivatalosan névtelen csapatot a Blackhawks mintájára Birds of Preynek (még jó, hogy nem másnak, mert akkor új nevet kéne adni a sorozatnak, bár látott volna ilyet már a világ).
Fent pedig egy ajándék vár Barbarára, az Aerie One mintájára a Kord műveknél alkotott szuperhelikopter, az Aerie Two, valamint Birds of Prey logós bőrdzseki mindenkinek.
Helenának erre hirtelen sürgős dolga akad, és Dinah is úgy érzi, hogy neki is ideje elmenni ajándékot vásárolni.
A sok smúzolás és lelkizés veleje: Savanték félig-meddig bekerültek a csapatba, aminek hivatalosan is Birds of Prey lett a neve. Adriana Melo rajzainak erőssége a sokféle arckifejezés, ami kiválóan illik is a sztorihoz.
A Wakeful Time 2
Superman távollétében egy őrült szabadul rá Metropolisra, aki Tonatzin isten megtestesülésének tartja magát, és holdtáncosai segítségével az eseményről tudósító híradósnőket készül feláldozni. Ekkor megjelenik Fekete Kanári (Lady Blackhawk pottyantotta le az Aerie Tworól),
majd Oracle segítségével rámutat, hogy Tonatzin valójában egy nagymamaszerű női istenség volt, nem pedig férfi. Hamar tisztázódik, hogy főgonoszunk tényleg nem Tonatzin, azt csak a poén kedvéért mondta, hanem egy műsorvezető, Oswald Loomis, aki a műsora megszüntetése miatt gőzölt be ennyire. Miután ezt tisztázták, Kanári gyorsan véget vet az egésznek.
Ez egy értelmetlen könnyed baromság, Bruce Timm hozzá illően vicces, karikaturisztikus rajzaival.
A Wakeful Time 3
Huntress hazatért Gothambe, ahol az egyik diákja miatt aggódik, aki hirtelen megváltozott és leromlottak a jegyei, mint kiderült (kedvenc tanárnőjét, Helena nénit a bizalmába avatta) azért, mert a bátyja a helyi olasz maffia drogdílere lett. Huntress lecsap a srác elosztójára, hogy megpróbálja kikényszeríteni, hogy a srác kiszállhasson az üzletből,
de nem jár sikerrel, ezek nem félnek a haláltól, és csak a srác családját sodorta veszélybe felelőtlen akciójával. Nincs más hátra, Oracle segítségét kéri. Ezután felkeresi (testőrként Creote kíséri el) Don Sigiorellót, közli vele hogy az egész maffia őt vádolja a múltkori drogszállítmányos fiaskó miatt, és végezni akarnak vele, de neki van néhány (Oracle által) hamisított bizonyítéka, amivel a sofőrre lehet kenni az egészet, cserébe engedjék a srácot kiszállni az üzletből, sőt az egész környéken számolják fel a drogbizniszt, és vegyék be őt (mármint Helenát) új Capónak.
Ez a sztori lett mind közül a legjobb. Kellően drámai, jól van felépítve, Huntress akció közben narrálja el nekünk az ügy hátterét. David Lopez rajzai is nagyszerűek, pörgős, élvezetes akciójelenetek, izgalmas nézőpontok (leginkább alulnézet), csak Helena arca nem az igazi.