The Stray.
Szóval Jason Bard Ra's Al Ghul fogságába került, és már épp készülnek megölni, mikor Dinah szerencsére közbelép, és kimenti Jasont udvarlója karmaiból.
Dinah azzal magyarázza Ra'snak Bard búvárakcióját, hogy nyilván búcsúzni jött, és meg akarta lepni. De ezt maga sem hiszi el, és kérdőre is vonja Bardot. Jason figyelmezteti Fekete Kanárit, hogy udvarlója nem más mint a démonfej Ra's Al Ghul, de Dinah nem hisz neki. Viszont rájön, hogy Bardot Oracle bízta meg, így Barbarára is jól berág.
A küldetés tehát kudarcba fúlt, Jasonnek pedig menekülnie kell Al Ghul emberei elől, aki természetesen szintén rájött, hogy Bard nem Dinah-t akarta meglepni.
(Egy röpke képkockából kiderül még az is, hogy a bosszúszomjas Bane azóta is sorra pusztítja Al Ghul Lázár-vermeit.)
A füzet hátralévő része gyakorlatilag nem áll másból, mint Bard meneküléséből a démonfej emberei elől. Egy hosszas autós üldözés után egy erődített apátság romjainál köt ki.
Barbarának természetesen megvan az apátság részletes leírása (vagy leszedi a netről, egykutya), aminek segítségével létrehozza a 3D számítógépes modelljét, így könnyen irányítja Jasont,
hogy csapdába csalja üldözőit,
egészen egy lezárt átjáróig.
Zsákutca. Sebaj, a Jasonnél lévő minikamerát periszkópként használva a maradékot is elintézi.
Hát tulajdonképpen ennyi. Chuck Dixon sztorija egyszerű, kellemes, de semmi különös, és eléggé alibi szagú (a következő füzetből majd kiderül, hogy teljesen az). Mike McDonnell rajzai pedig továbbra is elég szörnyűek.
Ja, még csak annyit, Ra's Al Ghul tényleg francia gróf, még 1612-ben vette a címet.
Update: The English version of this post is here.