Ismét egy Tie In, ezúttal Superman.
Amerika a háború végét ünnepli (a nemrég befejeződött Our Worlds at War crossoverről van szó) Lex Luthor elnökkel az élen. Ezalatt Joker szépen behatol a Pentagon egy szigorúan őrzött részlegébe,
és kiszabadítja Superman egykori gyilkosát, a kryptoni szuperszörnyet, Doomsdayt, aki gyorsan véget vet az ünnepségnek. Superman se tud ellenállni,
pár oldalnyi verekedés után élettelenül végzi. Szerencsére kéznél van Black Lightning, aki elektromos erejével defibrillálja a hőst.
Közben az Igazság Ligája képviseletében a Marsi Embervadász próbál Doomsdaynek ellenállni, mérsékelt sikerrel. Viszont sikerül beférkőzni a fejébe, és megtudja, hogy a korábbi agyatlan és érzéketlen szörny, most már érzi és ismeri a fájdalmat. Ezt a tudást kihasználva, a stafétát visszavevő Superman most már könnyedén legyőzi a szörnyet.
Jöhet egy kis romantika Lois Lane-nel, közben Lex Luthor elnök pedig Apokolips urának, Darkseidnek passzolja le a leláncolt Doomsdayt.
Jeph Loeb ezzel a történettel emlékezett meg arról, hogy Doomsday eredetileg 100 résszel korábban végzett Supermannel. Mint látható nincs túl sok köze a Joker: Last Laugh crossoverhez. Viszont egy könnyed és kellemes sztori, sok akcióval. Legnagyobb hibája, hogy Superman túl könnyedén legyőzi egykori gyilkosát, ráadásul ez a "most már ismeri a fájdalmat" dolog is csak mérsékelten meggyőző. Fő erénye a sztorin végigfutó narráció, ami nem más Lex Luthor elnök beszéde a háború lezárásáról, és az újjáépítésről. Gyakorlatilag semmi köze a történethez, viszont nagyon jó beszéd, nálunk sajna még a legjobb szónokoknak tartott politikusok se mondanak ilyen jó beszédeket. Ed McGuinness rajzai enyhén gyerekesek, túl egyszerűek, és mérsékelt anatómiai ismeretekről tesznek tanúságot.
Tulajdonképpen tűrhetőek, de sajnos az oldalakat betöltő bunyójelenetkehez túlontúl kevesek.
Szolgálati közlemény: Jimmy Olsen is feltűnik, őt is betageletem.
Update: the English version of this post is here.