The Final Assault!

Íme tehát Celia ördögi terve: A Wayne művek elnökeként előkészíti egy vállalat felvásárlását, majd áramszünetet csinál Gothamban, aminek leple alatt Bugg a saját számlájukra utalja el a pénzt. Távoztában még Rossettiékkel is leszámol: A haldokló Cesarénak beadnak egy adrenalinlöketet, hogy utolsó pillanataiban magánál legyen, elmondják neki, Enzónak volt egy fia Celiától is, a néhai Tracker, majd megölik előtte Gabrielt. De persze nem lesz az egészből semmi: Batman, Robin és Spoiler a városban tartja a rendet. Oracle megakadályozza az átutalást, Huntress elintézi Suicide Kinget,

Nightwing és Fekete Kanári Mr. Funt,

Batgirl pedig Buggot. Ráadásul Gabriel nem is halt meg.  A menekülő Celiát és Freewayt Batman állítja meg,

bár végül Celia meg tud pattanni,

és a legvégén Freeway is megszökik. Emellett kapunk még egy flashbacket, amiben kiderül, hogy Martha Wayne rájött arra, hogy Celia gyújtotta fel az árvaházat (erre már én is céloztam), és ő űzte el Gothamből, cserébe Celia bosszút esküdött.

Ja, és a címlapon látható bagolyról: Celia kódneve a Networkben Athena, és az ő szimbóluma a bagoly (mind Celiáé, mind az istennőé).
Hát ez a lezárás, egyáltalán nem ért meg egy duplafüzetet. Zavaros, szétesett és érdektelen. A rajzolók se bírták a tempót, ezért bekapcsolódott Steve Lieber is, hát szokás szerint rémes.

Cserébe amit Gaudiánóék csináltak, az nagyon jó lett (általában ordít a rajzokról, hogy melyiket ki csinálta).

Az egész sztoriról pedig annyit, hogy bár sokat ekéztem, azért az, hogy belemélyedtünk a régi Gotham gengszterdolgaiba, meg megismerhettük Martha Wayne lánykorát, az jó és élvezetes volt. De három szám is bőven elég lett volna neki, a Batman család különböző tagjai teljesen erőltetetten és feleslegesen lettek bevonva. Az első, az utolsó és a Robinos szám bőven elég lett volna, a Robinosba elfért volna a többiben lévő flashback az alibiakciók helyett.

Szolgálati közlemény: Luke Santos és Orpheus is feltűnik, őket is betagelem.