Twisted Sister.
Azrael a Batmanhez kapcsolódó szuperhősök egyike, a St. Dumas Rend egykori bérgyilkosa, és a halál angyaláról kapta a nevét. A Knightfall sztoriban egy ideig ő helyettesítette Batmant, miután Bane eltörte a Denevérember gerincét (ugye ez a mostani Batman film témája). Ennyit előjáróban.
Az epizód központjában nem ő áll, hanem Lilhy, aki Azraelhez hasonlóan szintén a St. Dumas Rend tagja volt. Felkeresi Jokert a SLAB börtönében, hogy megtudja, milyen is a gonosz.
Természetesen pont a legrosszabbkor érkezik, amikor mindent elönt a Joker-gáz, amit ő is beszippant, és így Jokerizálódik.
Beöltözik Azraelnek, és elhatározza, hogy valami nagyon gonoszat hajt végre. Előbb azonban egy kis információt kénytelen szerezni arról, hogy mi is számít igazán gonosznak. Végül egy tipp alapján úgy dönt, hogy felgyújt egy öregek otthonát. Így is tesz. Szerencsére még időben megjelenik az igazi Azrael,
és eloltja a tüzet. Ráadásul a poroltótól a Joker-gáz hatása is elmúlik.
Hát ennyi.
Denis O'Neil sztorija egyszerűen felháborítóan lapos és bugyuta. Most komolyan, Azrael poroltóval elolt egy tüzet, ez a nagy a szuperhőstett? Ráadásul a sztori kiindulópontja, Lilhy Jokerizálódása is meglehetősen gyenge lábakon áll. Csak úgy besétál a világ legszigorúbban őrzött börtönének legveszélyesebb foglyához. Azt állítja, hogy egy kis kenőpénz segítségével, de ez így is hihetetlen. Arról nem is beszélve, hogy itt nem egészen úgy történtek a dolgok, ahogy az alapsztoriban láthattuk (de ez a legkevesebb, ebből a szempontból lesz még rosszabb is). Sergio Cariello rajzai viszont eszméletlen jók. Anatómia, arckifejezések, dinamika, minden tökéletes és élettel teli. Lilhy
pedig
mindenhogy
dögös. Bűn ilyen szemétre pazarolni a tehetségét.
Update: The English version of this post is here.