Long time no see.
Star Cityben járunk, egy nagymenő partin, ahol a város egyik nagyura, Freddy Dreyfus egy kiskorú prostit vesz éppen igénybe. A lány azonban meglehetősen húzódozik, így Dreyfus egyre erőszakosabb lesz. Szerencsére azonban...
Megjön Oliver Queen, a Zöld Íjász. Hamarosan kiderül, hogy nem a lány, Mia Dearden megmentése volt a fő célja (azért elküldi a helyi ifjúsági központba), hanem a várost rettegésben tartó gyerekgyilkos után nyomoz, és Dreyfus volt az egyik gyanúsítottja. Mia közben hazamegy a stricijéhez, aki striciskedik vele egy kicsit, fenyegeti, hízeleg neki, úgy tesz mintha szeretné, hogy végül kiderüljön, hogy el akarja intézni, mert attól tart, hogy a rendőrök a Dreyfus ügyben Mián keresztül hozzá is eljutnának. Mia azonban ezt már nem hagyja annyiban.
Kiüti Richardot, és elvágja a hüvelyk- és mutatóujja közti ínszalagot, csak hogy érezze, hogy fáj. Majd otthagyja.
Visszatérünk Ollie-hoz, aki az előző rész végén megmentett Stanley Dovernél száll meg, és itt nyomozgat a sorozatgyilkos után. Az esti hírekbe bekerül a Deryfus elleni akció, és a műsort (természetesen kosztümben) néző Batman egyből felismeri, hogy ez kinek a stílusa. Végül Cliffhangerként egy pincében (dungeon nem basement) egy csuklyás alak egy kőasztalon fekvő fiú vérét csapolja meg, iszik belőle egy kehellyel, a maradékot pedig egy óriás üveglombiakban lévő szörnynek adja (valószínű ő lehet a sorozatgyilkos, a csuklyás vagy a szörny).
Kevin Smith továbbra is jól viszi a sztorit, jól felépített, a sorozatgyilkosos téma is jól jön elő, a párbeszédek is jók, különösen a stricis. Azonban rettentően túl van írva, mindent elöntenek a betűk. Vannak aki szerint minél több olvasnivaló van egy képregényben, annál jobb. De nem, az a könyv. Phil Hester rajzairól nagyjából ugyanazt tudom mondani, mint múltkor (Mia elvben 15 éves, a rajz alapján azonban inkább tűnik 30-nak). Annyit figyeltem még meg, hogy minél kisebb egy képkocka, annál gázabb a rajz, az egész oldalnyi képkockák mennek neki úgy ahogy.